A „Játék határokkal” program tematikus beszélgetéseinek tapasztalatai segíti a fiatalokat megfontoltabb döntéseket hozni
Rácsok Balázzsal az Ökumenikus Segélyszervezet szociális igazgatójával beszélgettünk
Hogyan épül fel a „Játék határokkal” program, milyen foglalkozásokat tartotok ennek keretében?
A Játék határokkal program 2012-ben jött létre a Szerencsejáték Zrt.-vel történő együttműködésünkkel. A programok két nagy csoportba sorolhatók, melyek közül az egyikkel a gyerekeket céloztuk meg. Ennek keretében már a kezdetektől tartunk ún. prevenciós foglalkozásokat a szerencsejáték-függőség témakörében általános- és középiskolákban egyaránt. Egy iskolában általában 2 osztályban vagyunk jelen egy iskolai tanév során. Osztályonként 6, azaz összesen 12 rendhagyó osztályfőnöki órát tartunk a diákoknak, illetve 12 klubfoglalkozást. A klubfoglalkozásokra a két osztályt általában együtt várjuk, hiszen ez már egy délutáni, a tanórák után megszervezett plusz foglalkozás, míg a rendhagyó osztályfőnöki órák a tantervi órák keretében valósulnak meg.
A Játék határokkal program másik csoportjába azok a szolgáltatások tartoznak, amelyekkel segítséget nyújtunk a függőségben élő felnőttek részére szakemberek irányításával. A segítséget kérő játékfüggőknek lehetőségük van egyéni konzultációra, illetve önsegítő csoportokba is bekapcsolódhatnak. Fontos továbbá, hogy foglalkozzunk a játékfüggők hozzátartozóival is. A Játék határokkal programon belül nekik is lehetőségük van arra, hogy részt vegyenek olyan csoportfoglalkozásokon, ahol segítséget kaphatnak szakemberektől, elmondhatják, ők hogyan élik meg, amikor valamelyik családtagjuk függő.
Hogyan zajlanak a „Játék határokkal” program keretében az iskolai órák?
Mind az osztályfőnöki órák, mind a klubfoglalkozások egy előre megtervezett és az évek során kimunkált módszertan szerint zajlanak. Az ún. Módszertani Kézikönyvet minden foglalkozást tartó szakemberünk megkapja, mely egyfajta mankó számukra az órák lebonyolításához, vázlatot és ötleteket is ad számukra. A gyerekek a rendhagyó osztályfőnöki órákon a játék, a szerencse, a függőségek, a szerencsejátékfüggőség témaköreit járják körbe, valamint megnéznek és közösen feldolgoznak egy interjút egy gyógyult szerencsejátékfüggővel. Fontos kiemelni, hogy ezek az órák nagyon interaktívak. Nem előadást hallgatnak a gyerekek, hanem részesei az óráknak, melyben vannak játékok, videók, versenyek, közös beszélgetések.
A klubfoglalkozások fő lényege a közös időtöltés a tanórához képest kicsit kötetlenebb formában. A témák feldolgozása itt alapvetően a közös játékokon keresztül zajlik. A diákok a klubfoglalkozásokon többek között a határok, a szabályok, a szerencse-balszerencse, a játék-nem játék, a kockázat, a döntések, a nyeremény és a veszteség témáját dolgozzák fel. Ezt úgy kell elképzelni, hogy például a kockázat és a döntések téma köré egy licit játékot hozunk a gyerekeknek. Különböző színű, nagyságú és formájú dobozokba ajándékokat rejtünk. Nem mondjuk meg előre, hogy miket, de azt eláruljuk, hogy lesz olyan, amiben nem lesz semmi. A gyerekek cukorkát kapnak, ezzel licitálhatnak a dobozokra. Általános tapasztalat, hogy a gyerekek a játék hevében nem gondolkodva, csak az érzéseikre hagyatkozva hamar elköltik a cukorkákat azokra a dobozokra, amelyek a legszínesebbek. A játék végén átbeszéljük, hogy mi alapján döntöttek, mit csinálnának másképp, és mi a tanulság. Ezáltal rávezetjük őket az átgondoltabb és megfontoltabb döntésekre.
Mi a tapasztaltotok, a gyereknek vannak gondolataik, ismereteik a szerencsejáték-függőségről?
Magáról a függőségről kevésbé. Az, hogy ennek vannak veszélyeik, hogy ez egy betegség, arról nagyon keveset tudnak. Ugyanakkor mindig van olyan gyerek, aki megoszt velünk egy-egy történetet nagy nyerésekről vagy veszteségekről. Nagyon fontosak ezek a személyes történetek, mert ezen keresztül tudunk igazán beszélgetni arról milyen fontosak a keretek, a szabályok és a határok a játék kapcsán, azért, hogy tényleg játék maradhasson. Természetesen mindig előkerülnek az egyéb függőségek is a beszélgetésekben. Sajnos nagyon sok gyereknek van közvetlen tapasztalata arról, hogy milyen nehézsége van annak, amikor a családban egy alkohol- vagy a drogfüggő él. Ezek a beszélgetések lehetőséget adnak arra, hogy támogassuk a gyerekeket és ha kell más segítséget is felajánljunk a számukra.
Hogyan lehet a gyerekeknél olyan készségeket fejleszteni, amelyek valamilyen szintű védelmet adnak számukra?
A prevenciós foglalkozással a célunk elsősorban az, hogy megismertessük a gyerekekkel a veszélyeket és arra biztassuk őket, hogy tudatosabb életet éljenek, ami egyfajta védőhálóként tud szolgálni a szerencsejáték-függőségben is. Fontosnak tartjuk azt is, hogy az új generációt képessé tegyük a játékfüggőség jeleinek felismerésére és a segítségnyújtó helyek megismerésére is, hogy abban az esetben, ha valamely ismerősük, hozzátartozójuk számára problémássá váljon a játék, segítséget tudjon nyújtani. Azzal, hogy nem tabuként kezeljük a témát, hogy lehetőséget adunk a fiataloknak arra, hogy megoszthassák a gondolataikat, hogy partnerként kezeljük őket, mely segít abban, hogy tudatosabb felnőttekké váljanak.
Vannak tervben fejlesztések a programmal kapcsolatban?
Igen, folyamatosan fejlesztjük a programot, fejlődünk benne mi magunk is. Fontosnak tartjuk, hogy alkalmazkodjuk az igényekhez, helyzetekhez és beépítsük a megszerzett tapasztalatokat. Ennek köszönhetően jöttek létre többek között az Információs Pontok, amelyek országszerte segítik az érintetteket abban, hogy elinduljanak a gyógyulás útján. Így jött létre a Játék határokkal pályázat – melynek köszönhetően még több iskolában lehetünk jelen -, ahol a nyertes iskolák saját pedagógusai bonyolíthatják le a programot. Ehhez a program akkreditált képzés nyújt, illetve segíti a program szakmai és pénzügyi megvalósítását.
A 2020-as év pedig egy újabb fejezetet hozott magával a prevenciós tevékenységben: Megszületett a program digitális módszertana, amely lehetővé teszi, hogy digitális tanrend esetén is zavartalanul folytatódhasson a diákok prevenciója.