A szerencsejátékok történelme több ezer éves múltra tekinthet vissza, amíg azonban fogadásokat "mindössze" háromezer éve köthet az ember, a korabeli egyiptomi leletek alapján a sorsjátékok már ennél is régebben, több mint ötezer éve léteznek. De mi a helyzet hazánkban?
A feltárt régészeti maradványokból arra következtethetünk, hogy a mai Magyarország területén az akkor még Pannóniában élő rómaiak már kétezer éve is élénken érdeklődtek a szerencsejátékok iránt. A mozaikok és kerámiák rajzainak tanúsága alapján Óbuda területén szabályozott sportversenyeket tarthattak bírói felügyelettel, melyek természetes módon kínálták a szurkolóknak a fogadás lehetőségét, és magukat a versenyző sportolókat is sorsolásokkal rendezték párba. A sokfelé feltárt kétezer éves dobókockák, zsetonok és játékfigura-töredékek pedig arra utalnak, hogy a kockavetés és a sorsjátékok is közkedveltek lehettek.
Ha ugrunk az időben röpke fél évezredet, máris a honfoglaló magyarok korában találjuk magunkat, akik a játékkultúrájuk alapjait keletről hozták a Kárpát medencébe. Őseink a meghódított, birtokba vett vagyonok és földterületek elosztását legtöbbször sorshúzással döntötték el, amelyet később szintúgy alkalmaztak a faluközösségeken belül a vitás ügyek rendezésekor.
Jóval a honfoglalást és a királyság megszilárdulását követően Mátyás király udvarába – a reneszánsz tudományok és művészetek mellett – a szórakozás új formái is beköltöztek. A krónikások szerint Mátyás nem csak igazságosságáról, de szerencséjéről is messze földön híres volt. A király gyakran hívta ki kockajátékra a főurakat, és a korabeli beszámolók szerint ezekből a játékokból rendszerint ő került ki győztesként. Udvarában gyakran rendeztek különböző sportversenyeket, példul távolugrást, vívást, birkózást vagy éppen céllövést, amelyekre a nézők minden bizonnyal szívesen kötöttek fogadásokat.
A török hódoltság alatt megcsappant a szerencsejátékok iránti kedv, ami csak később, a 17. század legvégétől élénkült meg újra, és ennek köszöhetően gomba mód kezdtek szaporodni a magyar városokban a kocsmai szerencsejátékoknak helyt adó fogadók, ahol a legnépszerűbb kártyajátékoknak a Venti Uno, azaz a 21, a Tarokk és a Ferbli számítottak. A fogadók közül a legismertebb a budai Szent Pál utcai Fortuna volt. Az itteni pezsgő játékélet oly népszerűvé tette a helyet, hogy még az utca nevét is megváltoztatták.
Az első magyarországi lottósorsolás egészen Mária Terézia idejéig nyúlik vissza. A sorsolást nem messze a nemzeti lottótársaság jelenlegi székhelyétől, a Bomba (ma Batthyány) téren álló, akkori jövedéki épületben tartották 1770. szeptember 2-án. Az akkor lutrinak nevezett játékon 90 számból öt nyerőszámot sorsoltak ki, tehát a ma is működő formulával kezdődött a magyar lottó története. Ezt követően közel 130 éven át ez volt Magyarországon a legnépszerűbb országos szerencsejáték.
A XIX. században tovább folytatódott a szerencsejátékok fejlődésének története, miután a reformkor nagyja, gróf Széchenyi István a sportfogadás területén is maradandót alkotott. 1815-ös angliai tanulmányútja végén rögzítette naplójába a lóversenyzés és lótenyésztés szinergiahatásának koncepcióját, majd 1821-ben kidolgozta és engedélyezésre benyújtotta 30 pontos, a lóversenyzésre és lófuttatásra vonatkozó szabályrendszerét. A Pesti Lóversenyző Társaság a mai Soroksári út közelében fekvő, bérbe vett területen építette meg a versenypályát, ahol az első lóversenyt 1827. június 6-án tartották meg 15 ezer néző előtt. Emellett a kaszinóélet meghonosítása is Széchenyi nevéhez kötődik. Szintén 1827-ben alapította meg a nemzet felemelkedését támogató Pesti Casinót, majd 1841. július 31-én a Budai Várban, a mai Dísz téri Martinovics házban megnyitotta a Budavári Casinó Egyesületet.
Az 1896-os millenniumi kiállítás számottevő költségeit egy direkt erre az alkalomra szervezett szerencsejáték-eseménnyel kívánták fedezni, és ekkor vezették be az úgynevezett osztálysorsjátékot. A struktúra szerint először a tétet tevők felét kihúzták, ők visszakapták a tétjüket nyereményként. Akik nem voltak szerencsések, azok között a rá következő héten kisorsolhattak egy jóval nagyobb nyereményt, igaz, itt már csak a játékosok néhány százalékát húzták ki. Ez így ment heteken keresztül, mígnem a lezárásnál lehetett a legnagyobb nyereményért izgulni. Az elképzelés nagy sikert aratott, a játék nyeresége jelentős mértékben segítette a millenniumi kiállítás megrendezését, azonban az ekkorra már elterjedt 5/90-es lottóformátum számára az osztálysorsjáték megjelenése több évtizedes visszavonulót jelentett.
1946-ban, a II. világháború miatt beköszöntött 12 éves kényszerszünet után a Nemzetközi Olimpiai Bizottság új olimpiai játékok megszervezésére hívta fel a világot. Magyarország, csakúgy mint a nemzetek többsége, örömmel fogadta el a játékokra szóló meghívást, ugyanakkor az ország a háborút követően rendkívül nehéz anyagi helyzetben volt, ezért a sportolók felkészítése és a részvételi költségek különösen nagy terhet róttak hazánkra. A megoldást a szerencsejáték, azon belül is a sportfogadás jelentette. Így került sor a 12 főmérkőzéses angol Totó hazai átvételére, amellyel kezdetét vette a modern magyar sportfogadás időszaka.
Első alkalommal a magyar labdarúgó-bajnokság 1947. október 19-ei fordulójának 12 mérkőzésére, köztük egy Újpest-Ferencváros mérkőzésre lehetett fogadni a Totón. A rendkívül kedvező fogadtatásban részesült Totóval a magyar olimpiai sportmozgalom olyan jelentős támogatást kapott, melynek köszönhetően nagy létszámú csapataink a korábbi csúcsokat mintegy 10-20 éremmel haladhatták meg, ennek köszönhetően pedig az ország az éremtáblázat 3-4. helyén végezhetett.
Összegzésül elmondható, hogy a 20. század viharos történelmi eseményei közepette a szerencsejátékok területén megvalósított magyar újítások számos világsikert értek el, és mintául szolgáltak több tucat ország szerencsejáték-, illetve felelős játékszervezési szabályozásánál. Ebben a tekintetben a kiemelkedő nemzetközi hírnevet – elsősorban a Totó sporttámogató hatása révén – a magyar olimpiai sikerek hozták el.
Az első budai számsorsolást követően majd kétszáz évvel indult el hódító útjára a hazai szerencsejáték történet legsikeresebb játéka, az Ötöslottó. Nem sokkal a forradalom leverését követően, 1956. december 28-án vélhetőleg „hangulatjavító” intézkedésként került sor a lottójáték bevezetésére, amelynek bevételeit a hazai lakásépítés támogatására kívánták fordítani. 1957. március 7-én megtartották az első Ötöslottó sorsolást, noha telitalálat akkor még nem született, de a hét darab négytalálatos mindegyike így is tekintélyes összeget, 160 810 forintot nyert. Az indulást követően mindössze 6 hetet kellett várni az első öttalálatos szelvényre, amelyet egy 66 éves, négy gyermekes özvegyasszony adott fel, így övé lehetett a 850 000 forintos álomnyeremény.
Az Ötöslottót kísérő játék 34 éven keresztül a havi rendszerességű tárgynyeremény-sorsolás volt. Az első ilyen alkalommal több mint hétmillió szelvény érkezett játékba, amelyek mindegyike részt vett a tárgysorsjátékban is, a főnyeremény pedig egy – akkoriban hatalmas kincsnek számító – Wartburg személygépkocsi volt. A személygépkocsit, mint a tárgynyeremények főnyereményét csak később, 1957 júniusától egészítették ki ingatlan nyeremények. A budapesti Nagykörúton több lakóépület is hirdeti, hogy a lottót 1957-ben a lakásépítés támogatására vezették be. 1973-ig a lottó tárgynyereményei közt a legnagyobb értékű nyeremény az öröklakás volt. 1973-ban befejezték az öröklakások sorsolását, de addig 5005 lakást sorsoltak ki. A lakások mellett 1958-tól családi házakat és üdülőket is kisorsoltak, 1976-ig ezekből összesen 224-et.
1968-BAN A SORSJEGYEK SEGÍTETTÉK A MAGYAR OLIMPIAI SZEREPLÉST
Mindeközben megjelentek a legszélesebb kínálattal rendelkező játéktípushoz tartozó, azonnali nyerést biztosító borítékos és kaparós sorsjegyek is. Az 1968-as Mexikói Olimpiára készülő Magyarország a korábbi olimpiai sikerek túlszárnyalását remélte, de a távoli olimpián való részvétel hatalmas költséggel járt, ezért a Totó mellé egy új játéktípus bevezetését is tervezték, hogy annak kiegészítő támogatásával több sportoló felkészítéséhez, kiutaztatásához lehessen hozzájárulni. Ezzel a céllal jelent meg 1967. december 2-án az első, akkor még elég kezdetlegesnek mondható, gyűrűzárral ellátott borítékos sorsjegy Magyarországon>. A sporttámogatás meghozta az eredményét, hiszen a magyar csapat 10 arany, 10 ezüst és 12 bronzéremmel az éremtáblázat 4. helyén végzett, amely az addigi második legeredményesebb hazai szereplésnek számított a nyári olimpiákon.
A pesti-, csepeli-, pesterzsébeti kultúrházak termeiből kilépve ugyancsak 1957 nyarán már különleges helyszínekre utaztatták a lottósorsolásokat. A bevált gyakorlattól eltérve 1957. július 19-én, a Kossuth-sétahajó fedélzetén sorsolták ki az Ötöslottó nyerőszámait. Az 1962. március 9-i estére szervezett lottósorsolást, és az azt megelőző szórakoztató műsort már a televízió közvetítette országszerte. Ez volt az első eset, hogy a nemzet a lottószámok sorsolását a TV képernyőjén kísérhette figyelemmel. A sorsolások nyilvánosak voltak, és hétről hétre újabb és újabb helyszínekre szervezték az eseményt: kultúrházakba, strandokra, sőt még mozikba is. A legkülönlegesebb TV-sorsolásokat Budapestről közvetítették, például a Divatcsarnokból, a Lottó Áruházból vagy valamelyik uszodából. A TV-lottónak elnevezett televíziós sorozat 1971-ben indult.
1988 októberében a Hatoslottóval gazdagodott a hazai játékkínálat, amely már az első sorsoláson csúcsot állított fel a 10 millió játékba küldött szelvénnyel. Egészen 1990-ig úgy tűnt, hogy az Ötöslottó komoly versenytársa talált. Végül nem csak a szelvényszámokban, de a nyereményösszeg tekintetében is „visszavágott” a Hatoslottónak. Később a korszakhatárt jelző 1990-es év fontos eseményeként a magyar és osztrák szerencsejáték-szervezők október 25-én elindították a világ első multinacionális lottóját, mely később több tucat közös lottójáték megtervezéséhez szolgált mintául, egyebek mellett a későbbi Eurojackpotnak is.
A magyar szerencsejáték szervezés 1991-ben érte el addigi történelme legjelentősebb mérföldkövét, amikor az Országos Takarékpénztár hálózat részeként működő Sportfogadási Lottó Igazgatóságból megalakult az önálló Szerencsejáték Rt. (A társaság cégformája 2005. szeptember 22-én változott zártkörűen működő részvénytársaságra.) Létrejöttével egy olyan, széles körű szervezési lehetőségekkel bíró, 100%-ban állami tulajdonú szerencsejáték szervező cég született, melynek működését az ugyanazon évben megalkotott szerencsejáték-törvény és a Szerencsejáték Felügyelet szabályozta, új korszakot nyitva ezzel a magyarországi szerencsejáték-piac történelmében. Az új, rugalmas szervezeti és törvényi háttér lehetőséget adott arra, hogy a világon egyre népszerűbb gyors játéktípusok is beépüljenek a szerencsejátékok hazai kínálatába.
Az első magyar szerencsejáték-törvény, az 1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről az iparág addig szabályozatlan területeire is kiterjedt, például játékosvédelmi szabályokat is bevezetett, valamint utat nyitott több ezer, pontos előírások alapján működő vállalkozás megalapítása előtt. A szerencsejáték-törvény alapján létrejött Szerencsejáték Felügyelet nem csak szabályozta, de egyben aktivizálta is a felügyelete alá tartozó szereplőket, miután szakemberei egyfajta tanácsadó szerepet is betöltve jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a hazai szerencsejáték-piac minél szélesebbé és gazdagabbá válhasson.
A borítékos sorsjegyeket 1992-ben váltották ki a modern technológiával gyártott kaparós sorsjegyek a Szerencsejáték Rt. kínálatában, azóta általában két-három havonta jelenik meg új kaparós sorsjegy. Akad ugyanakkor olyan sorsjegy is, amely már évtizedek óra sikeres: a Black Jack kaparós sorsjegy 1994 óta több megújulást követően továbbra is a nemzeti lottótársaság állandó sorsjegykínálatának a része, olyannyira, hogy legutóbb 2021. március 5-től a vállalat egy újabb taggal, a Mega Black Jack sorsjeggyel bővítette a sorsjegycsaládját, amelynek főnyereménye 50 millió forint.
A szerencsejátékok tudományos hátterének erősödése az 90-es években további új játéktípusok bevezetéséhez segítette hozzá a szerencsejáték-szervezőket. A nyereményeiben is tervezhető, fix nyereményszorzós bukmékeri játékok magyar változatainak megvalósításához a játékelméleti kutatásaiért Nobel-díjjal kitüntetett gyógyszerész, teológus, közgazdász végzettségű, magyarságát büszkén vállaló Harsányi János is jelentősen hozzájárult a Szerencsejáték Rt. játékfejlesztőjének adott szakmai tanácsaival. Ennek is köszönhetően a később bevezetett, napi sorsolású Kenó, valamint a Tippmix a Szerencsejáték Rt. legkeresettebb játékai közé kerültek.
A XX. század vége felé a számsorsjátékok és a gyorsjátékok hazai palettája számottevően átalakult, miután a változó játékosigények lehető legszélesebb körű kiszolgálását szem előtt tartva a Szerencsejáték Rt. újabb játékokat vezetett be és vonzóbbá tette a meglévőket.
1991-ben bevezette a teljes halmozódás rendszerét, aminek eredményeként, ha pár hétig nem született telitalálatos szelvény, a várható főnyeremény összege már több százmillió forintra rúgott. Ennek az intézkedésnek köszönhetően az Ötöslottó népszerűsége helyreállt, és egészen napjainkig a szolgáltató legkedveltebb terméke.
A lottót kedvelő szerencsejátékosok a heti egy sorsolás helyett immár gyakoribb sikerélményt igényeltek a világ minden táján, így Magyarországon is. Ezért a Szerencsejáték Rt. már 1993-ban heti rendszerességűvé alakította a Hatoslottót, és ugyanebben az évben a kínálatban megjelent a Joker játék is, ezt követően 1996-ban bevezette a Kenót, majd 1999-ben Skandináv lottó néven megújította a Heteslottót. A hazai játékosok így immár átlagosan mintegy kétnaponta – szerdán, pénteken, szombaton és vasárnap – is részt vehetnek valamilyen lottósorsoláson.
A hazai fogadási játékpiacon nagy változást jelentett a Tippmix 1997. november 24-ei elindulása, majd a kínálat 1999-ben a Góltotóval is kiegészült. A Tippmix kezdetben heti egy alkalommal, 120 fogadási eseményre kiterjedő fogadási ajánlata évről évre bővült, 2006 júniusától pedig már heti két alkalommal, 200-200 fogadási ajánlattal, online is játszhatóvá vált. A Tippmix internetes felületéből önállósodva jött létre 2008. április 28-án a Tippmax, mely immár kizárólag interneten és SMS-ben kínálta a Tippmixnél szélesebb körű fogadási ajánlatát. A játék helyére 2013. május 21-én Tippmixpro néven új játék lépett, mely élő sportfogadást és számos kombinációs fogadási lehetőséget kínál a játékosoknak.
A Luxor 2001 szeptemberi megjelenését követően 2005. november 25-én tartották meg a gyorskenó típusú, Puttó nevű számsorsjáték első sorsolását. Ebben a játékban a nyeremények nagysága nem függ a nyertesek számától, hanem a befizetett tét és a kimenetelhez tartozó, előre ismert fix nyereményszorzó alapján előre kiszámítható. Az ötpercenként húzott nyerőszámokkal és a 10 milliós nyeremény ígéretével a Puttó elsősorban a mozgalmasabb játékokat szerető játékosoknak kínált új lehetőséget.
2014. október 14-én az Eurojackpot, egy több európai országban is játszott számsorsjáték vált elérhetővé Magyarországon. A játékon már több magyar játékos is ért el telitalálatot, és az Eurojackpothoz fűződik minden idők legnagyobb összegű, 30 millió eurós, akkori árfolyamon átszámítva több mint bruttó 10 milliárd forintos magyarországi lottófőnyereménye is. Ez sem közelítette meg azonban a játékban maximálisan megnyerhető legnagyobb nyeremény összegét, melyet 90 millió euróban határoztak meg.
Nagyrészt a játékosok védelmének céljával, a Szerencsejáték Zrt. felelős játékszervezői tevékenységének folyamatos fejlődését jelezve a társaság 2017. december 18-ától díjmentesen elérhetővé tette Játékoskártya nevű szolgáltatását. Az 1996-ban bevezetett Szerencsekártya modern, könnyen kezelhető változata elősegítheti a kiegyensúlyozott játékszokások megőrzését és a biztonságos játékot, de számos kényelmi szolgáltatást is kínál a játékoskártyájukat bankszámlájukkal használó játékosoknak.
2020-ban a nemzeti lottótársaság felgyorsította digitális fejlesztéseit és több újdonságot is elérhetővé tett játékosainak. 2020. augusztusában az e-sport fogadással bővítette sportfogadási kínálatát, a globális trendeknek megfelelően. A játékosok számára a legnépszerűbb 14 játék vált fogadhatóvá a Tippmix földi és a Tippmixpro online rendszerében. Az úgynevezett hagyományos e-sportok közül 11 játék 81 piaccal, és 3 szimulátor játék számos fogadási piaccal vált elérhetővé.
2020. október 27-én jelentek meg a kínálatban az e-sorsjegyek, amelyeka nap 24 órájában, bármilyen digitális eszközről elérhetők. A digitális kaparósok új játékélményt biztosítanak a játékosoknak a kényelem, gyorsaság, valamint a játékhoz fejlesztett különleges, virtuális kaparóeszközök révén. Az elérhető játékok köre a bevezetés óta folyamatosan bővül.
2020. novemberében a társaság gyökeresen megújította a tippmixpro.hu online sportfogadási weboldalát, amellyel mobilbarát formában nyújt a legnagyobb globális szereplők színvonalát elérő fogadási élményt. A felület 2021. áprilisától e-sportra dedikált információs aloldalt is kapott, amely olyan háttértudást és aktuális híreket tesz elérhetővé, amelyek máshl magyarul nem hozzáférhetők.
2021. júniusában újabb világszínvonalú, izgalmas és innovatív játékkal bővítette fogadási kínálatát az idén 30 éves Szerencsejáték Zrt, A V-sport néven bevezetett virtuális fogadás online és a földi hálózatban is játszható, és nagyszerűen egészíti ki a klasszikus fogadást, hasonló játékélményt és nyerési lehetőséget kínálva a valós sportesemények mellett. A játék sok tekintetben hasonlít a hagyományos sportfogadásra, hiszen virtuális sportesemények kimenetelére lehet fogadni, lényeges különbség viszont, hogy ezek a mérkőzések nem a valóságban zajlanak, hanem kizárólag a virtuális térben. Az eredményük így a hús-vér játékosok és csapatok helyett egy véletlenszám-generátor kezében van. Ezen különbségek ellenére a fogadás izgalma és a nyerés lehetősége ugyanolyan valós, mint a hagyományos sporteseményeknél.
Keress szakértői segítséget, vagy fordulj támogató csoporthoz és vedd vissza az irányítást!
