Függőség helyett - Alternatívák gyerekeknek
Napjainkban a videójátékokkal játszó, hat- és tízéves kor közötti gyerekek száma ugrásszerűen emelkedik. Joggal merül fel a szülőkben a kérdés, hogy mit tehetnek ebben az életszakaszban, milyen alternatívákat nyújthatnak a gyermekük számára, illetve melyek azok a módszerek, amelyek a későbbiekben akár védőfaktorként is hathatnak a különböző függőségekkel szemben.
Ahogy Dr. Demetrovics Zsolt, pszichológus, addiktológus, az ELTE Pszichológiai Intézetének professzora fogalmaz, a telefon része lett az életünknek, immár „minden” elérhető rajta keresztül. Fontos, hogy a szülőnek legyen rálátása arra, hogy mit csinál a gyerek, mi iránt érdeklődik, és hogy mi történik vele. A szülő akár részt is vehet a gyerekkel ebben a tevékenységben, ugyanakkor fontos a játékidő szabályozása is, vagyis, hogy mikor és mennyit lehet játszani. Lényeges az is, hogy legyenek alternatívák és hogy a szülő az egyéb tevékenységi lehetőségeket is megjelenítse.
Csodák persze nincsenek. Az alternatívákat kizárólag az a szülő fogja tudni hitelesen bemutatni a gyerekének, aki képes gátat szabni a saját „kütyüzésének” is. Dr. Kapitány-Fövény Máté az okostelefon-addikció kapcsán azokra a szülőkre hívja fel a figyelmet, „akik egész álló nap az okostelefon világába zárkóznak, aztán amikor a gyerekük kiskamaszként a saját telefonját kezdi nyomkodni, a szülő ráripakodik, hogy miért nem tanul inkább, mért nyomkodja a telefont”. A szakember szerint ezt a hitelesség válságának is nevezhetjük.
A szülőknek meg kell érteniük, hogy mi motiválja a gyermeküket videójátékozásra, így kínálhatnak megfelelő alternatívákat nekik. Pintér Róbert, az eNet Internetkutató és Tanácsadó Kft. kutatási vezetője szerint fontos, hogy a szülők tudják, hogy vajon a gyermek számára miért vonzó egy játék vagy miért imponáló a hírnév egy youtuber esetén? Imád versenyezni egy játékban? Barátokkal szeretne kapcsolódni az online térben? Egy fantáziavilágba lép ki a hétköznapokból? Imád gyűjtögetni? Szereti a logikai feladatokat? Fontos hangsúlyozni azt is, hogy érdemes az alternatívák felajánlását jól időzítenünk, hiszen sokkal nehezebb változtatnunk abban az esetben, ha már napi négy órát tölt ezekkel az eszközökkel a gyerek. Philip Zimbardo szociálpszichológus szerint a naponta több mint négy órán át játszott videójáték csökkenti annak az igényét, hogy valakivel személyesen is találkozni akarjunk. Ugyanakkor a videójátékok annyira intenzívek, változatosak és stimulálók, hogy mellettük minden más, például az iskola vagy a munka is unalmasnak, szürkének és lassúnak hat.
Ahogy az élet sok más területén, úgy ebben az esetben is a legegyszerűbb dolgok lehetnek működőképesek. Sok esetben magának a szülőnek kell átlépni a saját árnyékát és új kompetenciákat elsajátítania, illetve felelevenítenie saját gyermekkorát, hogy képes legyen újra kapcsolódni gyermekével ezekben a helyzetekben.
Az alábbi tíz ötlet segíthet abban, hogy gyerekeink kevesebb időt töltsenek a mobiltelefonjukkal, és a későbbiekben akár védőfaktorként is működhetnek a függőségekkel szemben:
1. Játékos nevelés a kezdetektől
Az egyik fontos irányt a szülők számára a játékos nevelés jelentheti. Ez az egyes életkorokban eltérő megközelítést igényel; egészen kis korban még minden napi konfliktust átalakíthatunk gyermekünkkel ennek szellemében. Ebben segítségünkre lehet kisebb korban Lawrence J. Cohen „Játékos nevelés” című könyve, illetve Pethő Orsolya „Kölyökszervíz” nevű társasjátéka.
2. Társasjátékok, a legális tudatmódosítók
Hatalmas reneszánszukat élik jelenleg a társasjátékok. Talán furcsának tűnhet elsőre a gondolat, de az otthoni társasozásban a nagy akadályt általában a felnőttek jelentik. Nem árt tudnunk, hogy a jó családi társasjáték az, amit nem elsősorban a gyerek miatt vesz meg az ember, hanem azért, mert azt a saját barátaival is szívesen játszaná.
3. A természet ereje
A brit Garden Organic kezdeményezés gyakorlata azt mutatja, hogy még egy olyan egyszerű tevékenységnek is, mint a kertészkedés, hatalmas pozitív hatása lehet akár a függő gyerekek életére is, megakadályozva a visszaesésüket is. Így érdemes lehet a gyerekeknek megmutatni például Tomito-t, egy 17 éves magyar srácot is, aki különleges paradicsomaival a legkedveltebb budapesti éttermek beszállítója lett.
Pethő Orsolya pszichológus ajánlása szerint pedig két hét kempingezés alatt olyan mértékben helyre tud állni az idegrendszer dopamintermelése, hogy a gyermek hazaérkezés után talán otthon sem fog már annyi képernyőt igényelni, mint korábban, ráadásul a kütyüzés miatt felgyülemlett stresszhormonok is kiürülnek a szervezetből ennyi idő alatt. Különösen értékes ez a tapasztalás, ha közben állatokkal is találkoznak a gyerekek. A lovaglás például olyan komplex impulzusokkal látja el az idegenszert, hogy az így új kapcsolatokat alakít ki. A szakértő szerint a lovaglás remek megoldás lehet magatartási zavarokra, fejleszti az önbizalmat, a kommunikációs készséget, a kapcsolatépítést és az önszabályozást is.
4. Hangszert a kézbe – közös játék, improvizálás, élményzenélés
A „Hangszert a kézbe” táborok különleges színfoltot jelentenek a magyar hangszeres képzésben. A gyerekek az első pillanattól kezdve egy közösségben vannak, nyitottak, érdeklődőek, figyelnek egymásra, miközben a közös élményforrás a zene. Saját zenekarokat alakítanak, megtanulnak együttműködni, híres dalokat dolgoznak fel, műfajokat kombinálnak kreatívan. Sőt, sok esetben mindenféle hangszeres tudás nélkül is részt tudnak venni a gyerekek a programokban.
5. Tánc, ahol a közösséghez tartozás néha fontosabb
A tánc számos dimenzióban megtartó erőként tud érvényesülni a gyerekek életében. Neuwirth Annamária néptánctanár megfigyelése szerint azonnal látható, hogy milyen keveset beszélgetnek otthon a gyerekek. Egy kedves szótól, egyszerű kérdéstől megnyílnak (…) akik ide járnak táncolni, azoknak nagyon sokat számít, hogy együtt énekelnek, együtt izzadnak órákon keresztül, és nemhogy elegük lesz egymásból, hanem egyre többet kívánnak – fogalmaz.
6. Harcművészet – fegyelmezettség, tisztelet
Ambruzs Szabolcs, négyszeres kung-fu világbajnok azt emelte ki, hogy egy gyermekeknek tartott edzésen nem a játékon van a hangsúly, hiszen a játékosságot máshol úgyis megélik (…) itt egy kis felelősséget, fegyelmezettséget, tiszteletet tanulnak. Megismerik energiáikat, és használni, fókuszálni tanulják azt.
7. Improvizációs workshop gyerekeknek
A szülőknek alapvető vágya, hogy gyermekük megkapja az életvezetéshez szükséges készségeket. A tanult iskolai tananyagon túl azonban néha elsikkadnak olyan fontos képességek, mint a kommunikáció, az együttműködés. A Momentán Társulat gyerekeknek szóló improvizációs színházi műhelyében a gyerekek fejleszthetik a kommunikációjukat, a hibához való viszonyukat, illetve a színház lehetőséget teremt számukra a kamaszkorban oly fontos viselkedési minták rugalmas változtatására is. A színházterápia a komlói Leo Amici Alapítvány rehabilitációs programjának is fontos eleme.
8. Másold az online játékok mechanizmusát a való életben
Miután a szülő értesül róla, hogy milyen játékokkal tölti a mobilon az idejét gyermeke, megpróbálhatja ezek logikáját átütetni a hétköznapokba is. Az „időbank” fantázianevű nevelési trükkre a már idézett Pintér Róbert minitanfolyamának egyik leckéje hívja fel a figyelmet. Lényege röviden az, hogy a gyermek csak akkor játszhat napi maximum két órát videojátékkal és használhatja a telefonját, ha ehhez „megkeresi” az időt más tevékenységekkel. Ha például elmegy edzésre, ha olvas, vagy ha segít a házimunkában, azzal időt kap arra, hogy videojátékozzon, közben pedig olyan dolgokat is megtapasztal, amelyek nagy valószínűséggel kimaradnának az életéből, ha csak videojátékkal játszana.
9. Irány a szabadulószoba
A világ első függőség témájú szabadulószobája, a hazai fejlesztésű Tudat-törő / Mind-braker szabadulószoba teljesen ingyen kipróbálható. A lehetőség már csak azért is rendkívül hasznos lehet a kamaszgyerekek számára, mert éppen azzal az állapottal foglalkozik, amelyben elkezdünk valamit túlzásba vinni, közben pedig játékosan készíti fel őket a függőségek elkerülésére.
10. Házimunka – strukturált program és időbeosztás
Végül hadd zárjuk a sort egy meglepő alternatívával, a házimunkával, amely segíti a gyerekeket abban, hogy a későbbiekben a saját életükben egy strukturált program- és időbeosztást tudjanak létrehozni. Érdemes időben bevonni a gyerekeket ezekbe a feladatokba, hagyni őket hibázni, sikerélményt gyűjteni. Pethő Orsolya pszichológus szerint azoknak a gyerekeknek, akik rendszeresen végeznek házimunkát, akiket bevonnak a közös teendőkbe, nagyobb lesz a felelősségérzetük a közösség ügyei iránt, és másoknak is többször segítenek majd.